The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford
Tudni kell rólam, hogy amióta olvastam Faulkner novellát azóta egyszerűen a polgárháború utáni Dél megszállottja lettem. William apó nem egyszerű olvasmány, ezért nyáron elolvastam egy szintén ehhez kapcsolódó klasszikust, a Tamás bátyja kunyhóját. (Nem szorosan, de időben a rabszolgafelszabadítás előtt járunk.)
Teljesen magába szippantott ez a világ. A mogorva emberek, a nyers szókimondásuk, a durva és nyesetlen emberi jellemek uszálya ez, ahová mindig jó vissza-visszatérni. A déli államok fülletsége, a beszédük mind-mind olyan részletek, amiket csak akkor ismerhet meg az ember mélyen, ha elmerül bennük.
Történetünk a 19. század első felében játszódik, mikor még az USA is kisebb volt és állt a zászló olyan embereknek, mint Jesse James. Az amerikai folklór és szóbeszéd hőst faragott belőle. A mozi egy gyilkosságot dolgoz fel, mint az a címből ki is derül. A narrátor átvezető szövegei, magyarázatai sokat segítenek a megértésben.
Dráma a vadnyugaton. Mellőzve az olasz ételt, a rendező (Andrew Dominik) nagyszerű fogást főzött ki nekünk. Szereplőgárdájában megtalálhatjuk Brad Pitt-et (Jesse James-ként), Casey Affleck-ket -kisebbik Affleck fiú- Robert Ford bőrébe bújva. Másokat nem említenék, mert e két karakter között dől el minden. Teljes átalakuláson megy keresztül a kétfőszereplő. Robert egy egyszerű senki, aki 1879-ben beáll a James bandába és megcsinálja élete első vonatrablását. (A James fivérek ekkor teszik le végleg a hatlövetűt, felhagynak a törvénytelen életmóddal. Legalábbis a film szerint.) Itt ismerkedik meg közelebbről élete bálványával, Jesse James-szel. A híres bandita maga mellé veszi, amolyan mindenesnek, de viszonyuk hol tetvéri, hol pedig ellenségeskedés határát súrolja.
Az idősebb férfi észreveszi ezt a rajongást Ford-on, gyakran előfordul, hogy ugratja. Ennek az ugratássorozatnak és a hírnév utáni vágynak a hozadéka végül a gyilkosság.
Vélemény: az egésznek hitelt ad az, hogy a film valós eseményeken alapul. A megjelenő összes szereplő élt és halt a déli államokban, ennek következtében a szememben nagyott nőtt az alkotás. Ruhájuk korbaillő, a helyszínek nagyon szépek -a hóesés kiváltképpen-, még a vonatrablás előtti a mókázás is korhű szövegezésű. (Már ha figyelt erre valaki...) Beszédük, kiejtésük teljesen déli -számomra meghatározó-. 160 perc hosszúságú, de megéri rászánni az időt.
Élt karakterek: Jesse James, Robert "Bob" Newton Ford ("dirty little coward"), Charles “Charlie” Wilson Ford, Frank James, Wood Hite, Dick Liddell.
Apróságok és adalékok: producer~ Ridley Scott, eredeti író ~ Ron Hansen, forgatókönyv ~ Andrew Dominik, zene ~ Nick Cave és Warren Ellis
-> Hasznos oldal itt
-> Trailer itt
-> Imdb itt
-> Wikipedia itt
8/10 az értékelésem.
Hétfőn moziban voltam Eszterékkel egy magyar dokumentumfilm bemutatóján.
Életek éneke
(rendezte: Bereczki Csaba)
A mozi Erdélyben játszódik, ahol egy öreg muzsikus halála okán
összegyűlnek egykori tanítványai és kezdetét veszi a Buena Vista
Transylvania. Emberek, történetek, muzsikálás, hálás és örvendő szemek. Cigányok, románok, magyarok együtt veszik kézbe a hangszert és szólaltatják meg.
Régen néztem már filmet tátott szájjal, de emiatt a film miatt nyitva maradt a szám. Csodálatos, emberi hangot üt meg, egyszerű, mégsem szájbarágós. Megmutatja a mai kor emberének, hogy mi az, amit mi már rég elfeledtünk, az erdélyi zenészek azonban nem. Hosszan lehetne sorolni a film erényeit. Fiatalok, öregek egyaránt részei ennek a népi örökségnek. Szégyenletes, hogy egyesek még mindig takargatnivalónak tartják nemzeti kincseinket.
Lélegzetelállító, főleg az Erdélyország területén játszódó részek, dacára annak, hogy a szemet kiszúró szegénység mindenütt jelen van. Ezek az emberek boldogak, megadatott nekik, hogy azok legyenek a zene által. De vajon mi elmondhatjuk magunkról ugyanezt?
A Duna televízióban 9 részes sorozat foglalkozik ezekkel az emberekkel, érdemes elcsípni.
Alakulnak a dolgok. Gihi. ^^~
Ezzel kapcsolatban egyelőre többet nem írok. Addig is, egy kis kultúrálatlankodás.
Elbeszéltem, hogy mi akarok lenni, ha felnövök. Kár volt, korán meghalt mielőtt világra jöhetett volna. Minden kis rész ami napvilágra kerül komoly esélyek elé néző csapásfelület.
Paranoid mivoltom ellenére korrekt este volt a tegnapi, leszámítva az állandó szurkapiszkát aztán az azt magával vonó viselkedési piszkoskodást és kontrapiszkoskodást a részemről. Természetesen én lőttem túl a célon, ez nem is kérdéses. Dacára annak, hogy nem akartam semmi olyasmiben elmerülni amiben nem kellene, meglátásom szerint mégis sikerült.
Alakul a felmenetelem Gogol Bordello-ra. A tavasz tele lesz bulikkal, örülök neki. ^.^
Most pedig nyakig merülök Mr. Patton által komponált filmzenébe, tegyétek ti is ezt, kollaboráljunk!
A film trailer-jét itt találhatjátok meg.
Az alábbi mondat egy idősebb úr szájából hangzottak el közvetlenül azután, hogy a mellette ülő Lajoskám elmesélte, hogy miért nem iszik már alkohol és hogyan szokott le a cigarettáról. Sajnos csak a csevej utolsó pár percét csíptem el, de élvezetes volt hallgatni őket, főleg azt az urat, aki folyton így fejezte be a mondatát, hogy "igen Lajoskám, tudom Lajos."
Tegnapelőtt délután láttam egy kancsal collie-t, ma délelőtt pedig egy olyan szép, meglett embert, akinek nem mert volna senki sem tockost adni, mert a nyakszirtje a zsír melegágya.
Helló,
régen nem jelentkeztem már letölthető cuccal, így itt az ideje.
Mai versenyzőnk egy orosz folk metal banda, amolyan Finntroll utánérzéssel körítve. Black metallal alapoznak, akárcsak finn versenyzőtársuk. Billentyűs hangszer itt is ugyanolyan funkciót lát el, mint a finneknél. Mókás mese metallal állunk szemben, békabrekegés, boszorkányátkok röpködnek, csak győzzük kapkodni a fejünket. Nagyon szerethető a muzsika, előre!
Ők. Itt elérhetitek a megkaparintható dolgaikat. Ps.: Aki le tudta tölteni a Tomte EP-t, az szóljon már vissza a kommentekben, mert én nem tudtam letölteni. :+S
A 10 hónapom Amerikában, illetve eszme-futattásaim és a továbbiakban szenvelgő cigarettavég
RSS
balinto 2006